Aktuális

 

 MAGYAR  KÖRNYEZETVÉDELMI  EGYESÜLET

            HUNGARIAN  SOCIETY  FOR  ENVIRONMENTAL  PROTECTION

                 UNGARISCHE  GESELLSCHAFT  FÜR  UMWELTSCHUTZ

H-1146 Budapest Thököly út 58-60.; mkve88@freemail.hu; Számlaszám: 10409015-50526580-49561006 (K&H) Adószám: 19025207-1-42

 

 

 

Tisztelt Igazgató Asszony!

            Engedje meg, hogy ezúton is kifejezzem elismerésemet a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Bizottság nevében a Környezetvédelmi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny kiváló és eredményes lebonyolításáért. Ezzel kapcsolatban szeretném külön hangsúlyozni, hogy a megrendezést megelőzően mind a szervezésben résztvevő munkatársak mind a versenyzők és azok tanárai számára nyujtott pontos és részletes előkészítő írásos tájékoztatás biztosította a jó felkészülést és a zökkenőmentes eredményes részvételt.  A verseny alatt biztosított megnyugtató és házias légkör nemcsak a versenyzők, hanem a Bizottság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara két kiváló munkatársa Kovács András és Kristóf Krisztina számára is megkönnyítette a feladataik ellátását. A Bizottság három tagja Baktay Borbála, Mohácsi Csilla és Szabó Erika közreműködése  a legmagasabb szakmai  színvonalat és tapasztalatot tükrözte a vizsgakérdések kiválasztásában és az egyes  diákok  szóbeli  vizsgájának  humánus lebonyolításában és értékelésében. Mindezt megkönnyítették a jól áttekinthető, program-   és értékelő dokumentumok, adatlapok, melyek összeállítása nemcsak a Kamarát, hanem a szakgimnázium vezetőségét is dicséri. Elismerésre méltó a versenyzők teljesítményének, gyors és megbízható értékelése és  annak dokumentálása a Kamara két szervezője és a gimnázium vezetősége részéről, mely az eredményhirdetés szakmai és kulturális magas színvonalát és  ünnepélyességét emlékezetessé tette. Külön nagyrabecsülést érdemel annak a két tapasztalt gimnáziumi vezető tanárnak munkája, akik a gyakorlati verseny feladatok összeállították, a laboratóriumi körülményeket  és a vizsga dokumentumokat biztosították,   valamint a versenyt lebonyolították és az eredményeket  értékelték.

Az országos verseny kitűnő és eredményes lebonyolítása  a gimnázium igazgató Asszonyának Baranyiné C Veres Anna irányító, és a gimnázium oktatásban, valamint adminisztrációban résztvevő munkatársak munkáját dicséri. Ennek hangsúlyozása különösen  most fontos, amikor  a környezetvédelem mostoha körülmények között kénytelen feladatait ellátni.  Ismert, hogy a globális, a természetes környezetünket érintő válság, a természeti forrásaink  nem kielégítő védelme,  egyre súlyosodó problémákat vet fel. Mivel ezek megoldásához a központi szervezet struktúrája és működése  nem  megfelelő és kellő anyagi támogatás is hiányzik, csak a környezetvédelmi szakiskolák  lelkes, odaadó és elkötelezett vezetői, oktatói, nevelői és tanulói  védhetik meg  környezetünket és eredményezhetik a helyi és országos közösségek természet- és környezettudatos szemléletének kialakítását. Ehhez a nélkülözhetetlen és egyedül álló  tevékenységükhöz azonban  sokkal nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést kellene kapniuk.  Az országos tanulmányi verseny eredményessége is igazolja, hogy a környezetvédelem ismeretanyaga és a szakterület iránti érdeklődés mind a szakemberek, pedagógusok mind a diákok részéről még megvan, amelynek fenntartásához és kiterjesztéséhez sok sikert, kitartást és türelmet kívánok.

            Köszönöm, hogy  a Verseny Bizottság megtisztelő elnöki feladatával megbíztak, melynek tapasztalatait kötelességem széles körben ismertetni.

Budapest, 2017. 03. 16.  

                                             Tisztelettel,

                                                                                    

         Prof. Dr. Petrányi Győző            

      akadémikus, az MKvE elnöke

 

Tisztelt Dr. Petrányi Győző, kedves professzor úr!

Köszönjük munkatársaim nevében is az elismerő szavakat. Nekünk volt megtiszteltetés, hogy elvállata a versenybizottság elnöki feladatát.

Mellékelve küldöm a verseny összefoglalóját.

Üdvözlettel

 

Baranyiné C Veres Anna

mb. igazgató

 

 

 

 

A Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó

Környezetvédelmi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny

DÖNTŐ

2017. március 13-14.

 

2017-ben a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziumában került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett Környezetvédelmi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV). A verseny szervezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A verseny helyszíne

1146 Budapest Thököly út 48-54.

Versenyzők szakképesítése

54 850 01 Környezetvédelemi technikus

A versenybizottság elnökeként dr. Petrányi Győző akadémikust a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnökét tisztelhettük. A versenybizottság tagja volt Baktay Borbála a Növényi Diverzitás Központ igazgatója, Mohácsi Csilla szolnoki iskolaigazgató környezetvédelemi szakértő, valamint Szabó Erika környezetvédelemi szakember.

A verseny a 41/2013. (V. 28.) rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsgatevékenységekből állt. Az elődöntőben,  egyben válogató verseny részben központi írásbeli feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek ez alapján a közel 60 versenyzőből a legjobb 15 versenyző jutott a döntőbe. A döntő 2017. 03.13-14-én a Petrikben zajlott, amely során az első napon biológiai, környezetvédelmi és analitikai jellegű gyakorlati feladatok megoldására került sor 150-150 percben.  A második napon került sor szóbeli versenyrészre, amelyben környezetvédelemhez kapcsolódó jogi, környezetvédelmi és környezettechnikai ismereteiket valamint idegen nyelv tudásukat mérték össze a versenyzők.

Helyezések

I

Szalisznyó Ferenc

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma

II

Ruzsa Bence

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma

III

Ujvári Margit Krisztina

Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Eredményesen szerepelt még a V-VI. helyezés a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola két versenyzője.

 

IV

Molnár Kristóf Zsolt

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma

V

Mostyenán Petra

Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola, Sopron

VI

Fejes Richárd

Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola, Sopron

 

Minden versenyző ajándékot kapott, hiszen ők voltak az országban a legjobb 15 versenyző. A győzelem mellett a tanulók számára még nagyon nagy ajándék, hogy a versenyszabályzat szerint az a hat tanuló, aki 71% feletti összteljesítményt ért el a szakmai vizsgán mindenből jeles érdemjegyet kapnak.

 

Baranyiné C Veres Anna

                                                                                                                      mb. igazgató

 

*****  

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség, a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület 2016. november 21-én ünnepi ülést tartott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a MPVSZ székhelyén (Budapest XIII. Zsinór u. 8-12.).

A tudomány ünnepe keretében megrendezett tanácskozáson jelen voltak, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség elnöke, több megyei Szövetség elnöke és az Egyesület tagjai, a BM OKF Tudományos Tanácsa elnökének képviselője, a Védelmi Információs Központ kuratóriumának tagjai, a NKE KVI egyetemi oktatói, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke és további képviselői.

         A résztvevőket Dr. Muhoray Árpád nyá. pv. vőrgy köszöntötte. Megnyitójában a tábornok úr emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 13 éve minden év novemberében megrendezi országos programsorozatát, melyhez csatlakozott a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület. A rendezvény hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződött, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban. A 2016. évi rendezvénysorozat mottója Oknyomozó tudomány, amely arra utal, hogy a tudományos kutatások alapja, a jelenségek okainak felderítése. Szemléletváltást hirdet emellett a tudományos kutatásokban: egyre több globális szintű tudományos kérdés merül fel (pl. a klímaváltozás, a népvándorlás ok-okozata.) Felhívta a figyelmet a tudományok magyar nyelven való művelésére, valamint a mindennapokban használt szaknyelvi kifejezések közérthetőségének alapvető követelményeire. Továbbiakban hangsúlyozta, a katasztrófavédelem szerepe az utóbbi években megnőtt, ez jól tükröződik mindennapjainkon is, a szervezet tevékenységével nap mint nap találkozhatnak az állampolgárok. Ahhoz, hogy a katasztrófavédelem tagjai megalapozott tudással és rutinnal tudják végezni felelősségteljes munkájukat, elengedhetetlen a jelen tudományos eredményeinek összegzése, a múlt kutatása, valamint az arról való értekezések és eszmecserék, a tudomány így a mindennapokat szolgáljak. Ezek után köszöntötte és felkérte Prof. Dr. Petrányi Győző Széchenyi-díjas akadémikust, MKvE elnökételőadásának megtartására.

Prof. Dr. Petrányi Győző elismerésének adott hangot, a rendezvény ilyen szakmai összetételben történő megrendezéséhez. A tudomány szerepe a környezetvédelemben c. előadásában a klímaváltozás globális méretű következményeire, s a globális felmelegedés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Továbbá rámutatott, a globális felmelegedés hatásai többé nem puszta hipotézisek, immár vitathatatlan és ijesztő mértékűek. A klímaváltozást az ember tevékenysége gyorsította be, de mérsékelheti, viszont ehhez sürgős és határozott lépésekre van szükség. Szólt az üvegházhatás jelentőségéről. Elmondta, minél nagyobb a légkörben az üvegházhatást okozó gázok mennyisége, annál kritikusabb helyzet alakul ki, gyorsul a Föld felmelegedésének üteme. Az utóbbi évtizedekben a légkör összetétele megváltozott. Oxigéntartalma csökkent, széndioxid tartalma jelentősen növekedett, gyorsult a felmelegedés.  Emelkedett a légkörben a gépjárművek és az ipari üzemek által kibocsátott egyéb káros anyagok, például a nitrogén és a kén oxidjainak mennyisége is. Az ipari településeken, városokban sok porszennyeződés kerül a levegőbe, ami lerakódik a növényekre, és gátolja anyagcseréjüket. A globális felmelegedés hatására a trópusi- és mediterrán égövek határának észak felé történő eltolódásával új rovarok, növényi kórokozók, baktériumok, vírusok jelennek meg.  Ezek mind az emberekre, mind az állatokra súlyos megbetegedések elterjedését idézik elő. A szélsőséges időjárás következtében nagy területeket érintő szárazságok és a demográfiai adatok a világ népességének átrendeződését, vándorlását  és a társadalmakat érintő   feszültségeket idézhet elő.  Az előadáson elhangzottakat táblázatokkal, diagramokkal, statisztikai adatokkal támasztotta alá.

Csatai István nyá. pv. alez. a Magyar Tudományos Egyesület (MPVTE) elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Tudományos Egyesület általános és tudományos tevékenységéről. Elmondta, hogy az Egyesület céljait és feladatait szoros összhangban végzi a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Alapszabályában megfogalmazott célokkal és feladatokkal, a Szövetség számára biztosít tudományos háttérmunkát, szükség esetén, szakértői teendőket lát el. Az Egyesület legfőbb tudományos tevékenységi területe a katasztrófavédelmi szakma, ezen belül a polgári védelmi szakma tudományos igényű támogatása, valamint a kutatás, és a hagyományőrzés. Elmondta, az Egyesület legfontosabb feladatának tekinti, hogy ne csak művelje a tudományokat, de az eredményeket közvetítse is, a társadalom felé.  Kiemelte, hogy segítséget kívánnak nyújtani a mindennapi döntéseket befolyásoló témák több irányú megközelítéséhez. Egyesület sajátos működési területe a polgári védelem, katasztrófavédelemnek a civil társadalommal (kiemelve önkormányzatokat, lakosságot, s ezen belül a tanuló ifjúságot) kialakított és fenntartott kapcsolatrendszer és hatékony együttműködés.

Ezek után Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes, az MPVSZ elnöke kitért a NKE Katasztrófavédelmi Intézetében folyó katasztrófavédelmi képzés fontosságára, a doktori iskolában folyó tudományos munkára, a fenyegető tényezők tudományos alapú számbavételének szükségességére. Kötetlen beszélgetést folytatott a hallgatókkal a tudomány szerepéről.  A vízügyi tudomány kérdésében hozzászólt Dr. Varga Miklós ex-környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, aki felhívta a figyelmet a Föld vízkincsének fontosságára, annak mennyiség-minőségi megőrzése szükségességére, amit a klímaváltozás veszélyeztet. Különösen veszélyeztetett helyzetben van a Föld ivóvíz, édesvíz készlete. Dr. Ráth Tamás ny. ezredes, a Védelmi Információs Központ Alapítvány kuratóriumi tagja a tudomány vívmányaival, a fogyasztói társadalom termékeivel való környezeti terhelésről beszélt. Kántor Sámuel a Magyar Környezetvédelmi Egyesület alelnöke hasznosnak tartotta az MKvE társadalmi kapcsolatainak ez irányú bővítését. A tudományos ülés gyakorlati oldalához kapcsolódóan felhívta a figyelmet arra, hogy célszerű, megoldandó feladat lehetne a szénmonoxid mérgezések megelőzése terén, ha a kéményseprők eddig alkalmazott lakáshűtési technológiáját felváltaná a kor szintjének megfelelő tudományos megalapozottságra épülő új technológia. Vélhetően az ezen a területen tevékenykedő tudományos műhely, kutató intézet hasznos megoldandó tennivalót találhat magának.

Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes összegzésében mint házigazda, nagyon hasznosnak minősítette a közös emlékülést, utalt a környezetvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem közös vonásaira. Az ülést Dr. Muhoray Árpád levezető elnök, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács tagja zárta be.

Szemléletformáló és Újra-használati Központok (SZÚK)

Budapest Főváros Önkormányzata a hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében Szemléletformáló és Újra-használati Központokat létesített a XV., (Károlyi S. u. 166.) és a XVIII., (Méta u-Besence u.) kerületben. A létesítmények három funkciója: hulladékudvar, újrahasznosítás (a lakosság beviheti feleslegessé vált, de más számára még használható tárgyait, bútorait, könyveit, stb.) és szemléletformálás (oktatókabinet, tanösvény). A XV. kerületi SZÚK ünnepélyes átadására 2016. június 13-án került sor, melyre egyesületünk is meghívást kapott. A résztvevőkkel együtt mi is regisztráltunk és a kérésnek megfelelően újrahasznosítható ajándékokat is vittünk.
A környezetbarát hulladékgazdálkodás magas szintű megvalósításához szükséges szemléletformálás kiváló helyszínei ezek a központok.

*****

A  Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Bizottsága (KEB) és Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB), valamint a Magyar Környezetvédelmi Egyesület (MKvE) közös szervezésében 2016. május 5-én Csepelen, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen  rendeztünk  Az éltető víz: szennyezettség, tisztítás, egészség  címmel  kihelyezett akadémiai bizottsági ülést.

 

*****

Együttműködési megállapodást kötöttünk 2016. április 22-én a Magyar Természettudományi Társulattal. Célunk, hogy tevékenységünkkel segítsük környezetünk védelmét, a Kárpát-medence természeti, kulturális és szellemi örökségének ápolását, megismerését, tudományos felkutatását és feldolgozását.

*****

Az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat 25 éve történt újjáalakulásának jubileumára szervezett Egészséges természet, egészséges élelmiszer, egészséges ember című konferenciát  Dr. Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt rendezték a Budapesti Gazdasági Főiskola Alkotmány utcai épületében,  2015. november 20-án. Tudósok és közéleti személyiségek előadásai három témakörben hangzottak el: biodiverzitás, élelmiszerlánc biztonság  és népegészségügy.
A bevezető Vida Gábor akadémikus és a záró Kerekes Sándor professzor kiemelt előadásai világítottak rá a valós helyzet fenntarthatatlanságára. Az elmúlt negyven évben szinte minden exponenciálisan nőtt, és elhasználtuk a Föld felhalmozott tartalékainak nagy részét. A biodiverzitási mutató globálisan mintegy 50%-os veszteséget jelez. A kudarc hátterében egyrészt az áll, hogy nem ismert a biodiverzitás jelentősége, másrészt, hogy a kormányok a gazdasági növekedést tartják a legfontosabb célkitűzésnek. Mindez növeli a társadalom, a gazdaság és a környezet ellentmondásait és megoldhatatlanságát. Mindamellett a jó szándék ellenére a világ nem arra tart amerre szeretnénk. Idézték Pál Apostolt is: hiszen nem azt teszem, amit akarok, a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok, a rosszat. Sok javaslat hangzott el arra vonatkozóan, ha fenn akarjuk tartani a biodiverzitást és az emberek növekedési ütemének egyensúlyát a környezeti feltételekkel, vagyis azok fenntarthatóságával, szinte mindent meg kellene változtatni.
A nagy létszámú hallgatóság előtt rendezett tudományos ülésen, melyen szervezeti együttműködésünk is említésre került, egyesületünk tagjai részt vettek, köszöntve a jubiláns társulat tagjait.

*****

Zene, művészet, szellemi és lelki egészség – szimpózium

 

A Magyar Tudományos Akadémia  Környezet és Egészség Bizottsága (KEB) Zene, művészet, szellemi és lelki egészség címmel 2015. június 16-án az Akadémia Nagytermében multidiszciplináris szimpóziumot rendezett, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közreműködésével.   A nagy sikerrel lezajlott rendezvényen az üléselnöki tisztet Poór Gyula, a KEB elnöke, és Petrányi Győző, a KEB társelnöke töltötte be.

Petrányi Győző akadémikus megnyitójában az esemény jubileumi jellegét hangsúlyozta, mivel a Környezet és Egészség Bizottság harminc évvel ezelőtt, 1985-ben alakult meg, és első elnöke Szentágothai János akadémikus, kulturális szellemiségű agykutató professzor volt. Ennek kapcsán kiemelte a hazai agykutatás nemzetközi jelentőségét, számba vette a tudományterületen működő elismert tudósainkat, és hangsúlyozta a kultúra, a művészetek és a tudomány egységének jelentőségét.  Poór Gyula professzor bevezető gondolatait filozófiai és etikai kérdések hatották át, melyek között az erények európai gondolkodásban betöltött szerepét mutatta be. Az erényformáló környezeti tényezők vázolásakor ismertette a művészetek és ezen belül a zene jelentőségét, melyek az erények ébresztésén keresztül hatnak az egyén szellemi és lelki egészségére, művészre és közönségére egyaránt.

Ezt követően Freund Tamás akadémikus a művészetek által gazdagított belső világ tanulásra és kreativitásra gyakorolt hatásáról tartott átfogó előadást. Kifejtette, hogy a kognitív és kreatív funkciókban a milliónyi agykérgi serkentő sejt szinkronizált ingerelhetősége és kisülése meghatározó, amit a neuronhálózatban a százezernyi gátló sejt koordinált működése biztosít. A gátlósejteket az agykéreg területén az ősi kéreg alatti központokban lévő ritmust generáló (pacemaker) sejtek hangolják össze, melyek érzelmeinkről, motivációinkról szóló impulzusokat szállítanak, és ezeket agykérgi szinten társítják az érzékszervi információcsomagokkal. Ezek  elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gátló folyamat és a serkentő sejtek szinkronizációja megtörténjen, tehát a külvilág információinak megfelelő hatékonyságú és mélységű tárolása, feldolgozása és előhívása csak egy érzelemgazdag belső világ  rendszerező szerepe mellett képzelhető el. A koordináló gátló központokat a kábítószerek vagy a lelki elsivárosodás bénítják, míg a kisközösségekre épülő művészeti és zenei behatások nagy hatékonysággal serkentik. Ezért az érzelemvilág gazdagítása és a művészeti nevelés a tanulási hatékonyságunk és alkotó képességünk egyik legfontosabb forrása.

Csépe Valéria akadémikus kapcsolódó előadásának címe:  Az agy zenéje és a lélek hangjai  volt. A zenei és a beszédhangok azonos, ám több szempontból is eltérő feldolgozásának bemutatása kapcsán az előadó elmondta, hogy a zenei hangok idegtudományi módszerekkel, köztük funkcionális MRI-vel követhető feldolgozása kiterjedt kérgi és kéreg alatti hálózatokban történik. A zene összetett jellemzőinek átkódolása már a hallópálya kezdeti állomásain megkezdődik, s a feldolgozó hálózat jelentős átfedést mutat a beszédhangok elemzéséért felelős agyi rendszerekkel. Anatómiailag ez az átfedés, funkcionálisan pedig a beszédhangoknál pontosabb elemzést kikényszerítő,  úgynevezett  feldolgozási nyomás hat a fejlődő agyra. A hangszeres játék az agy kimutatható szerkezeti változásaihoz vezet, a mindennapi ének és zene pedig komolyan befolyásolja a beszéd fejlődését, s ennek közvetítésével az olvasástanulást. Érdemes ezért újragondolni, hogy miként lehetne a kisiskolások ének- és zenei foglalkozásainak mértékét növelni, s a gyakorlatban is figyelembe venni a zenének a nyelvi- és kognitív fejlődésre, a mozgáskészségre, s a korai matematikára gyakorolt hatását. A gyermekkori és a későbbi zenei impulzusok, különösen azok módszeres alkalmazása (pl. a Kodály-i elvekre épülő módszerek)  az agyfényesítő funkció mellett az érzelmi és társas kapcsolati fejlődés meghatározó tényezői.

Apagyi Mária, zongora- művésztanár a művészet és a művészetoktatás emberre gyakorolt hatásáról beszélt. A pécsi Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolában férjével, Lantos Ferenc festőművésszel egy olyan személyiségfejlesztő nevelési programot dolgoztak ki, mely a közös szerkezeti elvek és a sajátos elemek figyelembevételével ötvözi a vizuális képzőművészeti és a zenei oktatás elveit. A módszer célja nem elsősorban zeneművek vagy képzőművészeti alkotások, hanem kreatív emberművek létrehozása, és annak sikerét az előadó életpályák bemutatásával demonstrálta.

Vékony Délia művészettörténész előadásában a képzőművészet hatásában rejlő individuális és társadalmi potenciált mutatta be, és a művészet elgondolkodtató, meghökkentő, sokszor sokkoló szerepét emelte ki.

Az előadók sorát Balogh Balázs a BME egyetemi tanára zárta, aki gyönyörű képekkel a bennünket körülvevő természetes és épített terek emberre gyakorolt jótékony hatását mutatta be.

A program zárásaként Poór Gyula a művészek, zenészek és tudósok, vagyis az írástudók közös felelősségét hangsúlyozta embertársaink szellemi és lelki egészsége vonatkozásában. Kodály gondolatával zárta a komoly tapsot kiváltó ülést:  „Amelyik gyermek korán rákap a jóra, azon később már nem fog a rossz.”  Ennek eléréséhez, a jövőbeli egészséges generációk felnövekedése érdekében, mindennapi testnevelés mellett mindennapi zene- és művészetoktatásra is szükség lenne. A téma tárgyalását a testület újabb aspektusok felvetésével, szélesebb körben szeretné folytatni.

*****

Mindent a maga helyén, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés

Mindent a maga helyén, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés
Városfejlesztési konferencia – 2015. április 17.
a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Urbanisztikai Társaság közös szervezésében
(MTA Székház – 1051 Budapest Széchenyi István tér 9.)

A bennünket is érdeklő konferencián egyesületünktől többen megjelentek, aktívan részt véve munkájában. Három témakörben az alábbi előadások, felkért hozzászólások hangzottak el:

– Városfejlesztés
Döntési mechanizmusok a városfejlesztésben – Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke; Budapest fejlesztése, a nagy projektek és a Múzeumliget – Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár; A kulturális turizmus jelene és lehetőségei Budapesten – Schultz Éva művészettörténész, turisztikai közgazdász; A Liget Budapest hatástanulmányainak bírálata –
Pákozdi Imre közíró;

– Zöldfelületek
A pesti Városliget – az első városi népkert – története és használatának változása – Jámbor Imre tájépítész, egyetemi tanár; A Fővárosi Állat és Növénykert fejlesztése és a Biodóm – Persányi Miklós főigazgató és Paulinyi Gergely, DLA építesz, Mertek Group Zrt./; Egy tervpályázat tanulságai, a nemzeti galéria elhelyezése – Zoboki Gábor, DLA habil.  építész, egyetemi tanár;

– Történeti épületek hasznosítása
Nemzeti kulturális intézményeink a fővárosban – Marosi Ernő művészettörténész, prof. emeritus, a MTA r. tagja; A Kilián laktanya lehetséges hasznosítása – Bugár-Mészáros Károly, építészmérnök;
Technikai múzeumok jövője – Erő Zoltán, építészmérnök; Alea iacta est – avagy a veszett fejsze nyele – Ráday Mihály; A múzeumok Városligetbe történő elhelyezésével szemben, a 2013. júliusában készített pályázati munkánk alapján, javaslatunk ismertetése – Kévés György, építészmérnök;

A konferencia moderátora Osskó Judit építészmérnök volt. Az előadásokat vita követte, mely alapján egy közös állásfoglalást szavaztak meg a résztvevők:

Mindent a maga helyén! – állásfoglalás

amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság által az MTA székházában rendezett konferencia résztvevői 2015. április 17-én egyhangúan elfogadtak.

Budapest harmonikus és fenntartható fejlesztése megköveteli, hogy az egyedi tervek és kiemelt beruházások illeszkedjenek a főváros elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciójához. A kulturális intézményhálózat fejlesztése során legyen elsőrendű cél a történelmi és műemléki értékkel rendelkező, kihasználatlan épületállomány hasznosítása, a barna-mezős területek rehabilitációja. A Múzeumliget projekt ellentétes a fenti célokkal, ezért annak felfüggesztését és a múzeumok elhelyezésének újragondolását javasoljuk.

Budapest zöldterületeit a város életében betöltött, pótolhatatlan szerepüknek megfelelően, zöldterületként kell megőrizni. Legjelentősebb történeti kertünket, a Városligetet tájképi és természeti értékeit megőrizve, új épületek elhelyezése nélkül kell helyreállítani.

A kulturális létesítményeket, köztük a turizmust vonzó múzeumokat decentralizáltan célszerű elhelyezni, ami a látogatókat arra ösztönzi, hogy a város különös vonzerejét adó gazdag történelmi városszövet minél nagyobb részével ismerkedjenek meg.

A Nemzeti Galéria helye továbbra is a budai Várban legyen. A Néprajzi Múzeum kerüljön a volt Mária Terézia laktanyába. A Műszaki és Közlekedési Múzeum kialakításáról egy átfogó szakmai koncepció ismeretében döntsenek. A Biodóm sorsáról külön társadalmi vitát kell lefolytatni.

*****

Herman Ottó emlékérem a környezeti kultúráért – 2014.

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöksége felkérése alapján a Herman Ottó Emlékérem a környezeti kultúráért díj kuratóriuma több évtizedes kiemelkedő tevékenységük alapján ebben az évben Prof. Dr. Sótonyi Péternek (Magyar Természettudományi Társulat) és Dr. Vadász Györgynek (Magyar Iparszövetség - OKISZ) ítélte a kitüntetést.

*****

 

 

Fenntarthatóság – fejlődés - növekedés

 

MŰHELYKONFERENCIA A PARLAMENTBEN

A gazdasági növekedés ökológiai korlátai, természeti erőforrás (nyersanyag, energiahordozó) feltételei

Egyesületünk meghívást kapott a parlamentben  június 4.-én megrendezett műhelykonferenciára, melyen elnökségünket hárman is képviselték. A fő kérdéseket az alábbiakban emeljük ki.

Napjainkban egyre többször kerül napirendre a fenntarthatósággal foglalkozók körében a gazdasági növekedés kritikája, sőt a nem-növekedés normatív igénye is felmerül. Eközben hazánkban és a világ sok más országában a növekedés hiánya vagy lelassulása okoz gazdasági, politikai és társadalmi válságot. Valóban fontos-e, hogy a gazdaság növekedjen, s ha igen, melyek a hatékony hajtóerők ehhez? Egyúttal mik a növekedés társadalmi és ökológiai korlátai, amelyekből egyre többet látni, de nem ismerjük őket mélységükben és összefüggéseikben? Egyesületünk számára egy-két érdeklődésre számot tartó szempont is felmerült melyeket érdemesnek tartunk ismertetni.

Több előadás is rámutatott arra, hogy ha a gazdasági fejlődés tisztán piacgazdasági, költség generálási és profitnövelési alapon nyugszik az egy rossz irány, mely sem a társadalomra, sem az emberekre és a környezetre nincs tekintettel (pl. esőerdők elpusztítása ősi kultúrák megsemmisülése). A jólléthez nem elég a vagyon, a birtoklás, hatalom, mivel ez nem egyenértékű a boldogsággal. A mai helyzetre jellemző paradigma egyik oldalán a hatékonyabb, gyorsabb, mennyiségibb és a távolra mutató fejlődés a prioritás míg a másik oldalon ennek ellentéte a lassuló, közelibbre mutató, kisebb fejlődés az irányelv, melynek  érvényesülése lenne a kívánatos. Ennek példája a mezőgazdaságban a nagybirtoki rendszerrel szemben kistermelői tevékenység, mely a kis területen sokkal gazdaságosabban és termelékenyebben jobb minőségben és környezet kímélőbben tud mezőgazdasági javakat előállítani. A piaci verseny nem veszi figyelembe az optimális erőforrás felhasználást, hiszen kevésbé igyekszik a fosszilis energia kitermelés csökkentésére és nem részesíti előnybe a megújuló energia források kihasználhatóságát. A fenntarthatóság érdekében általánosságban a társadalmi innovációt, a szociális gazdaságot és a lokalizációt kellene irányelvként szem előtt tartani, az egyén szempontjából pedig  az alkotó embert, az emberi kapcsolatrendszereket és a létezést kellene előtérbe helyezni. A természetben a fennmaradás az élő világ biodiverzitásának biztosításától függ. A  mai környezetromboló gazdasági tevékenység és részben ennek hátterét képező demográfiai robbanás eredményeként  rohamosan csökkennek az állat és növényfajok, és  azok alkalmazkodó képessége. Kevéssé ismert előttünk, hogy Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a biodiverzitás, ugyanis az Európa össz biodiverzitásának egyharmadát képviseli. Ennek fenntartása pedig óriási kötelezettséget jelent számunkra a környezet védelem szempontjából. Egyesületünknek is nagy figyelmet kell fordítani e fontos feladat teljesítésére.

*****

Az MkvE véleménye a Környezet- és Természetvédő Civilszervezetek

24. Országos Találkozójának állásfoglalásaival kapcsolatban.

 

Az állásfoglalás bevezetőjére reagálva, az MKvE megerősíti a 128 Zöld OT-ra jelentkező civilszervezet azon véleményét, hogy a zöldszervezeti együttműködés egyik legfontosabb feladata a környezetvédelmi érdekérvényesítés.

További észrevételünk, az állásfoglalások, vélemények nem tartalmazhatnak politikai irányultságot, a társadalom érdekeit szolgálva szakmai hitelesség talaján kell állniuk.

 

*****

 

Komplex tanulmányi verseny a Petrik Lajos szakközépiskolában

Elismerésünk a Petrik Lajos Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolának, a kiemelkedően magas szakmai színvonalú, környezetvédelmi Komplex tanulmányi verseny rendezéséért.

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület megtisztelő felkérést kapott a Petrik TISZK vezetőségétől, hogy segítse a februárban megrendezett “Komplex tanulmányi verseny” második fordulójának zsűri munkáját. Elnökségünk örömmel tett eleget a felkérésnek és elnökünk – Petrányi Győző akadémikus – személyében vállalta a zsűri elnöki tisztjét. A vetélkedő és annak megrendezése nagy benyomást tett elnökünkre, ezért fontosnak érezzük, hogy erről az eseményről röviden az alábbiakban beszámoljunk.

A Szakközépiskola ebben az évben is megrendezte a budapesti középiskolák számára a Komplex Tanulmányi Versenyt a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakcsoportban. A háromfordulós verseny első és második részében a meteorológia, az atmoszféra, a litoszféra, a hidroszféra témakörökben, ezek jellemzőivel, szennyezettségével, természetvédelmi és ökológiai kérdéseivel kapcsolatos feladatokat kellett megoldani. A harmadik forduló laboratóriumi és szóbeli részből állt. A gyakorlati részben térfogati elemzést, titrálást kellett végezni. A szóbelin előre megadott témakörből kellett a helyszínen előadást készíteni a megadott informatikai eszközök segítségével. Ez alkalommal a megadott témakör “A túzok az év madara” veszélyeztetettsége, fészkelési szaporodási jellemzői, a biodiverzitás problémái voltak. Az elkészített előadásokat a versenybizottságnak mutatták be a tanulók. A bíráló versenybizottságot a versenyző iskolák tanárai alkották. Az értékelés körültekintően kidolgozott pontozásos alapon, titkosan történt, külön-külön a gyakorlat, a prezentáció kivitele, az előadás és a szakmai tartalom alapján. A versenyen az oktatási intézményekből 16 tanuló vett részt. A legnagyobb benyomást az a lelkes, odaadó és kiváló szervezettségű közre-működés tette, amit a résztvevő középiskolák és a Petrik TISZK tanárai és vezetői nyújtottak. Különösen azért is illeti őket a legnagyobb elismerés, mert mind az anyagi megbecsülésük, mind az iskolák finanszírozási feltételei messze elmaradnak attól, ami megilletné őket.                                                                                                                                                                       

*****

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozójának állásfoglalása

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozójának résztvevői megdöbbenéssel értesültek a sajtóból a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet elsorvasztásáról. Az elmúlt 20 évben ez az Intézmény mind szakmai-tudományos tevékenységével, mind a hallgatók magas színvonalú képzésével kiemelkedően szolgálta a hazai agrár-környezetgazdálkodás, környezetvédelem és a természetvédelem ügyét. Komoly utánpótlási bázisává vált a fenti témákat gondozó hazai szakmai és civil szervezeteknek. Az Intézet kollektívájának szakmai munkájára, társadalmi aktivitására továbbra is számítunk.

Komárom, 2014. április 27.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézményeként működő Nemzeti Művelődési Intézet „Élethosszig tartó tanulás”projektje keretében Somogy megyéből kapott felkérést Egyesületünk környezetvédelemmel kapcsolatos előadások megtartására.

 

Iharosberényben 2013. október 26-án a Művelődési Otthon volt a helyszíne a „Tiszta környezet – egészséges település” rendezvényünknek. A megjelent érdeklődők előtt Dr. Petrányi Győző akadémikus bevezetője után Hajdu László ökoközgazdász,  alelnök  tartott előadást a hulladékkezelés és a környezetvédelmi szemléletformálás témakörében, majd Kántor Sámuel elnökhelyettes adott tájékoztatást a közvetlen lakókörnyezetünkben elvégezhető tanórán kívüli környezet- és természetvédelmi nevelés lehetőségeiről, formáiról. A szép számú hallgatóság hozzászólásai után Dr. Petrányi Győző összegezte, értékelte az elhangzottakat, majd megköszönte a résztvevők aktivitását a sikeres találkozón.

 

Homokszentgyörgyön 2013. november 16-án a Művelődési Központ és Könyvtár előadótermében Dr. Petrányi Győző Klímaváltozások hatása állatbetegségek és növényi kórokozók terjedésére”  címmel tartott vetített képes előadásában kitért ezek emberi,állattenyésztési, növénytermesztési valamint élelmiszerbiztonsági kérdéseire. Kiemelten foglalkozott a klímaváltozás következtében megjelenő kórokozók problémakörével. Ezt követően Kántor Sámuel a környezettudatos szemléletformálás és nevelés kérdéskörét elemezte. Élénk érdeklődés kísérte az előadásokat, amit a elhangzottakkal kapcsolatos közvetlen beszélgetés követett.

 

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület és az MTA Környezet és Egészség Bizottsága között kialakult kapcsolat célkitűzéseit segítve fontos volt ez a két találkozó, a fővárosból kimozdulva lehetőséget adott arra, hogy az Akadémia tudományos, szakmai információi, ismeretei, véleménye közvetlenül jusson el a társadalom és a civil szféra minél szélesebb  köréhez.

 

 

 

*****

 

 

 

       A Fővárosi Állat- és Növénykertben október 5-én rendezték az Állat- és Növényszeretet Fesztivált. Keretében a Magyar Környezetvédelmi Egyesület felkérésére Dr. Kacskovics Imre egyetemi docens tartotta a Zoo-Akadémia következő előadását „Immunkoktél Laylának az első kis pesti orrszarvúnak”  címmelaz Óriások csarnokában.

 

Az újszülött immunrendszere a születést követő hetekben meglehetősen fejletlen és éppen ezért nem is tud hatékonyan részt venni a fertőzések megakadályozásában. Ezt az időleges védelmi hiányt pótolják az anya immunrendszere által termelt ellenanyagok, amit egyfajta „immunológiai tapasztalat" közvetítésének is felfoghatunk. 2007. január 23-án a budapesti állatkertben született meg Layla, a világon az első olyan életképes orrszarvúborjú, amely mesterséges termékenyítéssel fogant. Mivel Lulu, az anyaállat nem tudta szoptatni, a kis orrszarvút mesterségesen táplálták. Az ehhez szükséges immunkészítményt Dr. Kacskovics Imre immunológus és munkatársai készítették el.

 

 

 

*****

 

 

 

     „Élelmiszerbiztonság a termőföldtől az asztalig” címmel 2013. október 3-án a FMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán (2401 Velence Ország út 23.) kihelyezett ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészségügy Bizottsága, melyen egyesületünk képviselői is részt vettek. A tudományos program keretében Dr. Németh Tamás főtitkár (Magyar Tudományos Akadémia) „Természeti erőforrások (talaj, víz) szerepe az élelmiszergazdaságban” címmel tartott indító előadást, majd  Dr. Pálmai Ottó igazgató(FMKH Növény és Talajvédelmi Igazgatósága) „A hazai mezőgazdasági növénytermesztés élelmiszerbiztonsági és növényvédelmi helyzete” témakört elemezte. Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes, élelmiszerbiztonságért felelős helyettes államtitkár „Az élelmiszerbiztonság állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai hazánkban” címmel ismertette állásfoglalását.

 

 

 

*****

 

 

 

         A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben„Tudomány az élhetőbb környezetért”  címmel 2013. április 26-án a  különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, valamint minél korábbi és eredményesebb felderítésükről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Bizottságának(KEB) kihelyezett ülésén, melyen  a Magyar Környezetvédelmi Egyesület  képviselői is részt vettek. Németh Tamás, az MTA főtitkára köszöntötte a nyolcvanadik születésnapját a héten ünneplő Petrányi Győző akadémikust, aki két cikluson keresztül töltötte be a KEB elnöki posztját. Megköszönve Elnökünk egyesületünkben végzett eddigi munkáját, melyre a jövőben is feltétlen számítunk, Hajdu László alelnök a környezeti kultúra fejlesztése terén kifejtett sokoldalú, elkötelezett tevékenysége elismeréséül a szakmai kuratórium határozata alapján a Herman Ottó Emlékérem a Környezeti Kultúráért kitüntetést adományozta Petrányi Győzőnek. A köszöntést követően  a tanácskozás résztvevői az évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását lehetővé tévő és mind a hazai, mind az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű előadótermében meghallgatták  Dura Gyulának, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgatójának "A talaj és talajvíz szennyezettségéből eredő egészségkockázatok megítélése" címmel tartott előadását, amelyben például a 2010-es vörösiszap-katasztrófa következményeit elemezte. A bizottság tájékozódott a települési szilárd hulladék termikus hasznosításának módjáról, majd Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem professzora a környezet nehézfém-szennyezésének a fejlődő idegrendszert érintő következményeit tekintette át. A további előadások:  „A szervezetet ért környezeti expozíciók rákkockázatának vizsgálata biológiai markerekkel”  Gundy Sarolta, tudományos osztályvezető, Országos Onkológiai Intézet;  Civilek és önkormányzatok szerepe a környezetvédelemben és városüzemeltetésben   Hajdu László  ökoközgazdász, a MKvE alelnöke;  „Települési szilárd hulladék termikus hasznosítása a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben”  Sámson László igazgató, FKF Zrt.

 

A KEB ülésén résztvevők egyetértettek abban: a hulladékgazdálkodás legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, a meglévőt pedig a lehető leghatékonyabban lehessen újrafelhasználni. A csúcstechnológiával felszerelt létesítmény évente 13 ezer lakást lát el a fűtéséhez szükséges gőzzel, további 45 ezer lakást pedig elektromos árammal. A tanulságos konferenciát alapos szakmai tájékoztatással kísért üzemlátogatás zárta.

 

 

 

*****

 

 

 

          A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyesületünk szervezésében „Zoo-Akadémia” címmel tudományos rendezvénysorozatot indítottunk. Indító előadásaira a „Föld Fesztivál” alkalmával került sor 2013. április 20.-án  a Varázshegy Csillagtér előadótermében.

 

Az első előadást  „Süllyed a bárka. Tudjuk-e környezet- és emberbaráttá tenni településeinket?” címmel Dr. v Callmeyer Ferenc, egyetemi tanár, PRIMA-  és Ybl Díjas építész, Magyar Építész Kamara alapító elnöke tartotta. Az urbanisztika alapvető kérdéseit elemezte az emberiség jövője szemszögéből.

 

Második előadóként A gleccserek a föld hőmérői címmel Dr. Juhász  Árpád, geológus, Pro Natura Díjas,  a TV2 tanácsadója  Megfagyunk vagy megsülünk? mottóval tartotta előadását bemutatva többek között - gyönyörű felvételeken a Föld legfontosabb jégárjai zsugorodását, melyek egyértelmű bizonyítékai a globális felmelegedésnek. A dia és filmvetítéses két előadást nagyszámúérdeklődő tekintette meg.