Vállalkozóknak

A vállalkozó és én

Bevezetőként egy szemléletbeli kérdést kell tisztázni, ami hasznos lehet azoknak, akik soha nem vállalkoztak eddig, de szeretnének belevágni.

Nagyon fontos megérteni, hogy a VÁLLALKOZÁS NEM EGYENLŐ ÉN. Akkor sem, ha egyéni vállalkozásról van szó. Ha vállalkozók leszünk, az egyfelől jelenti azt, hogy magunkat foglalkoztatjuk, másfelől pedig viszünk egy üzletet a maga minden örömével és bánatával. Magánszemélyként tulajdonképpen a vállalkozásunk alkalmaz minket, ahonnan nekünk jövedelem jár, mint bármely más munkahely esetében, ami után az esetek többségében meg kell fizetni a járulékokat. Soha nem szabad összekeverni a vállalkozás nyereségét a bérünkkel (ami a vállalkozás szempontjából csak egy a sok költség közül). Vagyis vállalkozóként egyik zsebünkbe jön a vállalkozás nyeresége, a másikba a bérünk. A vállalkozásban forgó pénzt éppen ezért, nem szabad, sőt tilos úgy kezelni, mintha a háztartás kasszáját gyarapítaná, annak a nyilvántartásáról és arról, hogy mit kezdhetünk azzal a pénzzel az adójogszabályok és a számviteli törvény nagyon szigorúan rendelkeznek. Fontos, hogy minden a házipénztárhoz és a céges folyószámlához kötődő tranzakció mellett legyen a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó számla, ami igazolja a pénzáramlást.

A kisvállalkozások ütőlapja...

Az internet terjedésével fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik vásárlásaikat is az internetről szeretnék intézni. Egyre több webáruház-nyitásról hallani, ehhez azonban nem árt, ha a kiskereskedő tisztába van az online vásárlás néhány fontos elemével, ami akár erős ütőlapként a siker felé is kikövezi az utat.

A webáruházat üzemeltető kiskereskedőnek tisztába kell lennie azzal, hogy az internetezők sokkal több időt fordítanak előzetes információszerzésre, összehasonlításra más online üzletekkel, illetve a kiszemelt áru megismerésére, ezért az árubemutatásnak egy másfajta formáját kell kialakítani, mint egy hagyományos üzletnél.

Az ún. webáruházakban való vásárlásnak két fő előnye van: az otthonról való intézés és az időtakarékosság. Több száz kilométeres távolságból is le lehet bonyolítani a vásárlást online módon, anélkül, hogy utaznia kellene.

Az első leglényegesebb dolog, ami megkülönbözteti a webáruházat a hagyományostól, hogy lényegesen olcsóbban lehet vásárolni, mint máshol. A webáruháznak elengedhetetlen feladata, hogy értesítést küldjön akcióiról. Itt nincs kirakat, hogy ha elsétálunk az üzlet előtt, akkor meglátjuk a plakátot. Online vásárlásnál a folyamatos értesítés helyettesíti a hirdetést.

Az olcsóság mellett sok internetező elvárja, hogy bizonyos összeg felett ingyenesen kiszállítsák számára az árut. A webáruház-üzemeltetőnek fel kell készülnie ilyen elvárásokra is.

Az internetes vásárló egyik lényeges elvárása a termékinformáció. Rendkívül fontos a megfelelő, részletes termékinformáció. Hiszen az internetezők a termékleírásokból tud legjobban tájékozódni.

A termékinformációhoz szorosan hozzátartozik az adott áruról készült fotó.

Végül mindkét félnek fontos, hogy egy nyilvános fórumon olvashatóak legyenek a vásárlói tapasztalatok, vélemények, mert ezáltal az üzlet árnyaltabb képet tud magáról adni és kapni, ugyanakkor megismeri a vevők elvárásait, továbbá a vevő is megoszthatja gondolatait másokkal.

A vállalkozások alapításáról

Ha valaki elhatározza, hogy gazdasági tevékenységet akar folytatni, és mindennapi megélhetését ebből kívánja biztosítani, akkor azt csak valamilyen vállalkozási formájában tudja megtenni. De vajon milyen vállalkozási formák vannak, és azokból melyeket célszerű választani?

Először arról érdemes döntést hozni, hogy milyen tevékenységet kívánunk végezni. Ez alapján kell eldönteni azt, hogy egyéni vagy társas vállalkozást szeretnénk alapítani. Általában a gazdasági életben a társas vállalkozások - ilyen például a bt. és a kft. is - iránt nagyobb a bizalom.

Az egyéni vállalkozás a legkisebb költséggel elindítható vállalkozási forma. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának egyszeri díja 10 ezer forint és feltétele az erkölcsi bizonyítvány megléte is. Az egyéni vállalkozás alapítását a helyi polgármesteri hivatal okmányirodájánál kell kezdeményezni. Fontos jelenség, hogy ha a leendő egyéni vállalkozónak van munkahelye, és az fizeti a társadalombiztosítási járulékot utána, úgy az egyéni vállalkozás - pénzügyi szempontokat figyelembe véve - jobban ajánlott.

Gazdasági társaság - bt., kft. - alapításakor az indulásnál mindenképpen több költséggel kell számolni, mint az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításakor, ugyanakkor az adózási lehetőségek jóval kedvezőbbek. El kell dönteni azt is, hogy kik lesznek a társaság tagjai, és milyen összegű törzstőkével hozzák létre a céget. Utóbbi esetben a bt. esetén nincs megkötés, míg kft.-nél a minimum összeg a legújabb szabályozás szerint 500 ezer forint. Bármilyen gazdasági társaságot is alapítunk, a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Az ügyvédi költségen túl a cégbejegyzéskor költségekkel (például illeték, közzétételi költségtérítés) is számolni kell.

Fontos szempont a választásnál a felelősség kérdése. Felelősség alatt azt értjük, hogy ha a vállalkozásnak tartozása keletkezik, és a vállalkozás saját vagyona azt nem is fedezi, akkor általában valakinek meg kell azt térítenie. Egyéni vállalkozó és a bt. beltagja teljes vagyonával, korlátlanul felel a gazdasági tevékenységéért. A bt. kültagja vagyoni betétjének mértékéig, a kft. tagja pedig törzsbetétje erejéig felelős. Jól gondoljuk meg tehát, milyen formát választunk vállalkozásunkhoz.

Amikor az apeh mérlegel

Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni, kivéve a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék. Ezek mérséklésére még magánszemélynél sincs jogszabályi lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemélyeknél a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Tehát, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosságnak.

Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Lealkudják a társasági adót a cégek

Papíron tizenhat százalék volt egészen tavalyig a vállalkozásokra, cégekre kivetett társasági adó mértéke, valójában azonban a tényleges adóterhelés valahol nyolc és tizenkét százalék között ingadozott az elmúlt években, attól függően, hogy mekkora adóalap-csökkentést hajthattak végre a jogszabályok biztosította kedvezmények révén. Az adóterhelést azonban még így is nagynak tartják az érintettek, a magyar gazdaság húzó cégei, melyek zöme a tőzsdén is jelen van, időnként hangot is adnak elégedetlenségüknek – állítja a Nol.hu.

Ez nemcsak az adózásra, hanem általában a gazdasági feltételek államilag befolyásolható területeire – így például a bürokráciára – is vonatkozik. A Népszabadság online kiadása szerint sok igazság van ezekben a kritikákban, “de nem mindig szól tisztán a harangkongatás”. Még az említett nyolc-tizenkét százaléknál is jóval kevesebbet – akad példa, hogy lényegében semmit sem – fizet ugyanis társasági adóban az államkasszába a magyar tőzsdén forgó cégek egy része (a dolgozók utáni járulékok nyilván tetemes összeget tesznek ki, de ezt most nem vizsgáltuk). S nemcsak a nyilvános társaságok, hanem más cégek is minimalizálni tudják befizetéseiket.

Így a lapunk által felkeresett dunántúli élelmiszer-ipari vállalat is, melynek neve mellőzését kérő volt igazgatósági tagja elmondta, hogy 2008-ban cége társaságiadó-alapja valamivel több mint százötvenmillió forintra rúgott, ám a korrekciós tételek révén végül alig több mint kétmillió forintot fizettek a központi költségvetésbe. A teljes átláthatóságot nyújtó nagy tőzsdei cégek esetében még jobban nyomon követhető a helyzet, hiszen azok nyilvánosságra hozzák üzleti jelentéseiket.

Nem kell vállalkozói igazolvány

Nem lett gyorsabb az egyéni vállalkozók ügyintézése attól, hogy internetre került. A mostani tapasztalatok szerint legalábbis néhány napba vagy akár egy hétbe is belekerülhet, mire egy-egy bejelentés keresztülfut a rendszeren és elintézettnek tekinthető.

Másrészt igen éles a váltás az egyéni vállalkozók számára. Eddig húsz éven át mindent csak személyesen intézhettek az okmányirodákban, most pedig januártól a tevékenység megkezdésének bejelentése maradt az egyetlen olyan ügy, amit nem feltétlenül kell elektronikusan bejelenteniük. Az átmenet, a szoktatás kimaradt.

A www.magyarország.hu illetve a www.nyilvantarto.hu oldalon lehetséges az ügyintézés, illetékmentesen. Nem tudni, meddig lehet még személyesen vállalkozást indítani, de az okmányirodákat összefogó és az elektronikus ügyintézést működtető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) szakmailag indokoltnak tartaná a lehetőség megtartását.

Az elektronikus út, amennyiben kinövi gyermekbetegségeit, és a vállalkozók is megtanulják használni, kényelmes és gyors megoldás lehet, de még nem tartunk itt.

Nincs vállalkozói igazolvány

Megszűnt a vállalkozói igazolvány eddigi szerepe, sem a tevékenység megkezdésének, sem folytatásának nem feltétele. Most az internetes bejelentés visszaigazolásától válik valaki vállalkozóvá, csak ezután kezdheti meg tevékenységét. Ez egyelőre több nap, esetleg egy hét is lehet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tapasztalatai szerint. A szervezet úgy tudja, a második félévre ígérik, hogy akár néhány percen belül bejegyzik a vállalkozót.

Az internetes visszaigazolás tartalmazza:

- az eljáró hatóság megnevezését,
- az ügy számát,
- a bejelentés napját,
- az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,
- az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit),
- az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a szakmakód szerinti megjelölését,
- az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát.

A régebben kiadott igazolványok addig érvényesek még, amíg a bennük foglalt adatok aktuálisak, illetve vissza nem vonják azokat. Új adatot már nem jegyeznek beléjük. Vállalkozói igazolvány kiváltható ugyan 10 000 forintért, de csak az adott napon érvényes, mert az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat csak arra a napra igazolja. Erre szükség lehet például pályázathoz vagy mestervizsgához.

A vállalkozás kellékei

Az adószámot, valamint a statisztikai számjelet az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésekor a nyilvántartásba vétellel automatikusan – egyablakos rendszer útján – adják meg.

A vállalkozó az ügyfélkapuján keresztül bármikor nyomtathat magának a vállalkozás aktuális adatairól igazolást, ha ilyet be kell mutatnia például számlatömb vásárlásához. Számítógépen és internetes kapcsolaton kívül tehát egy nyomtató is szükséges a teljesen önálló ügyintézéshez. És persze mindezeket kezelni is tudni kell.

Vidékről kaptunk olyan hírt is, hogy vállalkozásnyitáshoz le kell ugyan tölteni a megfelelő nyomtatványt, de kitöltése után nem elektronikusan kell beküldeni, hanem még fél évig személyesen kell bevinni az okmányirodába.

Bárki indíthat vállalkozást

A BKIK sérelmezi, hogy miden előzetes ellenőrzés nélkül rövid időn belül bárki vállalkozó lehet. Az elektronikus vállalkozás indításakor ugyanis nem kérnek például bérleti vagy tulajdonosi szerződést a székhelyről vagy telephelyről, és azt sem kell igazolni, hogy van-e a tevékenységhez előírt szakképesítése a leendő vállalkozónak. Pedig a kamara XIV. kerületi tagcsoportjának elnöke, Marjay Gyula szerint a tisztességes vállalkozók védelmében szükség lenne a szűrőkre.

Korábban ezeket a dokumentumokat be kellett mutatni az okmányirodán, de most csak utólagos ellenőrzésre lehet számítani. A BKIK azonban megkérdőjelezi, hogy lesz-e, aki ezeket az ellenőrzéseket elvégzi. Attól is tart a kamara, hogy a kilátásba helyezett szankciók (közigazgatási bírság, illetve a vállalkozói tevékenység lehetőségének visszavonása) nem fogják visszatartani azokat, akik hamis adatok közlésével akarnak majd vállalkozni.

A régi kapu is nyitva van

A BKIK tudomása szerint az egyéni vállalkozó januártól nem használhatja könyvelője ügyfélkapuját. A KEK KH viszont azt írta az fn.hu kérdésére, hogy a vállalkozók bejelentéseit továbbra is intézhetik könyvelőik a saját APEH-os ügyfélkapujukon keresztül, úgy, ahogy eddig.

Megkérdeztünk egy könyvelőt, aki éppen ezt az utat választotta. Új tevékenységet jelentett be egyéni vállalkozó ügyfelének. A bejelentés után egy héttel azonban hiába ment a vállalkozó az okmányirodára igazolásért, oda még nem futott be a módosítás. Végül könyvelője a nyilvántartás.hu-ról letöltötte az új változás-bejelentőt, amit a meglévő APEH-os ügyfélkapun küldött be. Az adatok így már rögtön megjelentek az okmányirodán. Azt is megígérték a vállalkozónak, hogy ha bemegy, odaadják neki igazolást. Ez is vidéken történt.

Az APEH azt írta, ügyfélkapuja mind az adóhatósághoz, mind az okmányirodához teljesítendő változás-bejelentésre használható. De a tevékenységi kört érintő változás csak akkor jelenik meg az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, ha azt a vállalkozó az okmányirodához jelentette be.

Online gátak

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) pozitívan értékelte ugyan az online ügyintézés lehetőségét, de a részletekkel nem volt teljesen elégedett. A kamara szerint ott kezdődnek a problémák, hogy nem minden egyéni vállalkozónak van „ügyfélkapuja”, így először azt kell nyitnia, ha bármit intézni akar. Még a nyugdíjba vonuló, vállalkozását megszüntető idős cipésznek is csak ez az út járható, nincsenek kivételek.

A vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésekor a tevékenységi kör kiválasztása okozhat még problémát. A tevékenységek besorolása ugyanis – amelyhez korábban a személyes ügyintézés során segítséget nyújtottak az okmányirodákban – sokszor nem egyértelmű. A kamara szerint ezért a vállalkozók többsége önállóan ki sem tudja tölteni a nyomtatványt.

Előre, vagy vissza?

2010. január 1. és 14. között közel 8000 egyéni vállalkozói bejelentést indítottak a KEKH KH kimutatása szerint, melynek 90 százaléka elektronikus úton történt. A hivatal felé nem jeleztek problémát az ügyfelek.

A BKIK azt tapasztalta, nehezen értik meg a vállalkozók, leendő vállalkozók, hogy saját személyes ügyfélkapu szükséges nekik az ügyintézéshez, és internetelérhetőség is kell. Panaszkodtak, hogy ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor nehézkes az ügyintézés. A kitöltést sem találták egyszerűnek. Visszakívánják a régi rendszert, az időpontkérést, a bejárást, az azonnali ügyintézést.

Ha segítség kell

A rendszer használatáról, az elektronikus űrlapok kitöltéséről készült tájékoztatók mindkét ügyintézésre kijelölt honlapon elérhetők. Emellett a vállalkozók segítséget kaphatnak a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ helyi tarifával hívható 189-es számán, valamint az okmányirodákon is, amit a BKIK is megerősített.

A zuglói okmányirodába például számítógépeket fognak kihelyezni, és az internetes adatlapok kitöltéshez segítőket is igénybe vehetnek majd a vállalkozók. Az eMagyarország pontokon szakképzett eTanácsadókat lehet megkeresni az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekkel.

A BKIK is megpróbál segíteni egyéni vállalkozó tagjainak és leendő tagjainak eligazodni, ahogy ők fogalmaztak, az „elektronikus kitöltés dzsungelében”.

Szüneteltetés a gyakorlatban

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésékor le kell adni a vállalkozói igazolványt. De míg a szüneteltetést elektronikusan kell bejelenteni, a vállalkozói igazolványt elektronikusan nem lehet leadni.

A megoldás, mint azt a KEKH KH kérdésünkre megírta, hogy vagy személyesen az okmányirodán kell leadni a vállalkozói igazolványt, vagy pedig postán kell oda eljuttatni. A szüneteltetés bejelentésekor pedig nyilatkozni kell arról, hogy egyéni vállalkozói igazolványát vagy így, vagy úgy, de leadta.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása nyilvános lett, úgy, mint a cégjegyzék. A BKIK ezt támogatja, de várja, hogy a jegyzék mikor lesz jobban hozzáférhető. Mert most név szerint például nem lehet benne keresni.